Azt mondják, az előttünk álló válság durvább lesz, mint a 2008-as. Mi 2008-ban csúsztunk le nagyon, akkor kezdődött minden fos, ami máig nagyban része a család életének. Azt hiszem, a mínuszban való milliomoslét alá úgy lehet menni, ha az ember még utcára is kerül. Ha azt veszem, milyen durva munkanélküliség van most, és hányan vállalnák el kevesebbért is a munkámat, lehet, jobb, ha elkezdek készülni egy újabb foshullámra. Van most ez a kis minivagyonom, amit képzeletben már elköltöttem könyvkiadásra - illetve még kell hozzá, persze, de naivan elhatároztam, hogy én most erre fogok gyűjteni -, de ma le is omlottak az illúzióim ezzel kapcsolatban, mert amilyen szarul néz ki minden, lehet, inkább krumplit kellene vennem...
Azt a pletykát hallottam, hogy anya hétfőn visszamegy Angliába. Ez nem tudom, mennyire igaz vagy kivitelezhető, mert ma még nem sikerült beszélnem vele, csak Pukkancs hallotta meg véletlen. Anya már eléggé aggódik, amit totálisan megértek, mert 2008-ban teljesen padlóra került, és csak tavaly ősszel került jövedelem szempontjából olyan szintre, hogy végre úgy tűnjön, ki tud majd lábalni a rengeteg adósságból. Most pedig jött ez az egész, és félő, megint visszazuhan a nullára, sőt, mínuszba, és én úgy sajnálom őt, amiért csak pár hónapig lehetett nyugodt és elégedett. Kint dolgozik már vagy nyolc éve, és lehet, semmissé lesz majd minden erőfeszítés.
Elvileg június közepe tájékán lesz új hír afelől, hogy visszamegyünk-e az irodába. Addig marad a home office, és a főnök figyeli, hogy alakul a vírus sorsa. Pukkancs múlt héten amúgy megpróbált a tüdőgondozóba időpontot kérni, de azt mondták neki, hogy majd június közepén telefonáljon újra, mert addig még annyi minden történhet, hogy felesleges időpontot osztogatniuk... Biztató...
Mindezek fényében nem igazán értem a médiavigyort.
Néha olyan az élet, mint azok az álmaim, amikben hiába várom a buszt, ha jön, se nyílik ki az ajtaja vagy nem veszem időben észre, hogy már beállt, vagy csak a túloldalon jön, és végül mindig ugyanott vagyok, ahonnan elindultam.
Ezt az utolsó bekezdést annyira jól megfogalmaztad és annyira átérzem...Ez idézetes könyvbe való vagy szívem szerint kimásolnám és a facebookon terjeszteném az írói álneveddel. ❤️
VálaszTörlésKimásolhatod kedvedre, de én az álnevemmel se vállalom, úgyhogy max Ismeretlen Szerzőt írj, kérlek. :D
Törlés