Ment a háborgás és az értetlenkedés a pályázat oldalán azok részéről, akiknek a regénye nem ment át az előszűrőn. Menet közben a kiadó megírta nekik, hogy jövőre újra lehet pályázni a kiesett művekkel abban az esetben, ha az író befizeti magát a kiadó által szervezett, párhetes íróiskolák egyikébe vagy pedig befizeti a regényt arra, hogy az egyik szerkesztőjük véleményezze. Ezen aztán valaki hitetlenkedett egy sort, mire késő este bekommenteltem, hogy én egyszer nagyon durván átdolgoztam a már előszűrésen is elhasalt regényemet anélkül, hogy befizettem volna magam bármire is, majd próba-szerencse alapon újrapályáztam vele, és át is ment az előszűrésen - és bár ezt bátorításnak szántam az első körben kiesők felé, reggelre törölve lett a kommentem. Ezek szerint nem ügyességnek számít, hogy sikerült eredményesen átdolgoznom az akkori regényemet (még ha aztán a következő körben ki is esett újra), hanem ez egy olyan eset, amiről inkább hallgassak... Pedig hatvanszor elolvastam, mielőtt közzétettem a kommentet, hogy van-e benne kiadói vagy kiesői szempontból valami bicskanyitogató. Nem örülök, mert nem az volt a célom, hogy felhúzzam a szerkesztőt, no de mindegy, biztos morgott az orra alatt, és megjegyezte a nevemet.
Ma megkértem Pukkancsot, hogy a saját IP-címéről kérdezze meg őket, végigolvassák-e az előszűrésen átment műveket. A válasz egy kurta nem volt, úgyhogy egy kicsit örülök, mert az értékelésük láttán is ezt éreztem. Furcsa, hogy azt a látszatot keltik, és úgy is írnak lektori értékelést, mintha elolvasták volna a történetet, közben meg lehet, a negyedéig se jutottak el. Ez mondjuk legalább olyan szomin hangzik, mint amennyire megnyugtató, mert ezek szerint vagy kurva szarul van megírva az egész vagy konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy mit keresnek. Igazából már nem értek semmit.
Amúgy fúrja az oldalam egy kicsit, mit mondana egy szerkesztő a regényemről. Elvileg el is olvassa a regényt elejétől a végéig (kunc-kunc), és 10-12 oldalas értékelést ír, ami máris több egy picit, mint hét mondat. Viszont nem egy ötezresbe kerül, és bár a pályázat előtt még úgy voltam vele, milyen kár, hogy későn fedeztem fel ezt a lehetőséget, mára kicsit megingott a bizalmam. De azért még nem vetettem el a dolgot.
Kicsit furinak tartom, hogy úgy vonnak le következtetést és mondanak véleményt egy műről, hogy csak bele-beleolvasnak. Az meg, hogy elvileg nem pályázhatsz ugyanazzal a művel... és aki dolgozik rajta x évet, de még nem állt össze neki, mert pl rajta kívül senki nem olvasta és nem látja a saját hibáit? Akkor mehet a kukába?
VálaszTörlésAmúgy nem követtem nagyon a pályázatot, a kirakott részletekbe is csak belenéztem, hogy milyen témákkal jelentkeztek, meg annyit láttam, hogy a kommentszekció eléggé elszabadult.
Egy valamit azonban tudok: egyik kommentből kiderült nekem, hogy On Sai az aranymosás projekt vezetője, akinek se a könyvéért, se a véleményéért nem fizetnék (nem tudom ő mennyire van benne ezeknek a beküldött pályázatoknak a lektorálásában). Nem tudom a molyon hogyan lehet ennyire sikeres, de az a két könyv, amin átszenvedtem magam Tőle, mindkettő értelmetlen és unalmas szarkupac volt, pedig én nagyon élem a trash sztorikat.
Azért én azon nagyon felvontam a szemöldököm, hogy törölték a kommented. Azért az nagyon meredek.
VálaszTörlésGondolom, azért kérnek szinopszist vagy épp cselekményvázlatot a kézirat mellé, hogy ne kelljen elolvasniuk a regényt, és nem az tart két-három hónapig, hogy alaposan végignyálazzák az előszűrt műveket, hanem van egy előre megírt menetrend, ami szerint infókat közölnek. Nem pontosan értem, ennek így mi értelme, de írta is a nőci, hogy olyankor nyúlnak a szinopszishoz, amikor úgy érzik, nem halad jó irányba a történet, és akkor levonják a következtetéseket a vázlatból. Aki meg X évet dolgozik a regényén, de nem látja a hibáit, az fizesse be magát az írósuliba, és akkor nem kell kukába mennie a sztorinak, vagy menjen másik kiadóhoz. :D (A szabály az, hogy ugyanazzal a regénnyel nem nevezhetsz kétszer a kiadó szolgáltatásainak igénybevétele nélkül, de ha van másik regényed, azzal nevezhetsz.)
VálaszTörlésAmúgy igen, a pályázatot On Sai vezeti. Megvan benne a jóindulat, és végül is elég jófejség a részéről, hogy kommunikál az amatőr írókkal, látszik, hogy sok időt öl a pályázat levezénylésébe és felügyeletébe, de nem szereti kimondani, hogy van egy tipikus ízlése a kiadónak, pedig tök érthető lenne, hogy van egy profiljuk, ami nekik jól bevált, és abba bele kellene illeni, elvégre számukra kereslet-kínálat kérdése, mivel foglalkoznak és mivel nem. Elvileg ő a lektorálásban egyáltalán nem vesz részt, hanem van két névtelen emberke, és ők mondanak első körben igent vagy nemet. Amúgy ezzel nem azt akarom írni, hogy biztos azért estem ki, mert nem illek a profiljukba, mert hát ismerem a sztorim gyengeségeit, és tényleg nem érett a kiadásra, de azért sokat agyalok azon, vajon mi a tényleges folyamata a szűrésnek. Gondolom, ezer kézirat elolvasása után egy szakmabeli már pár oldal után tudja, mi lehet esélyes, meg mi nem, de azért szomi, hogy itt vagy igent kapsz, vagy azt, hogy nem, mert ez szar, az szar, amaz szar, de nincs kapacitás megírni, mi miért szar, köszönjük a pályaművet – és akkor áll az emberke megsemmisülten, értetlenül, hogy most akkor ki kellene deríteni, mi miért szar, meg el kellene valahogy dönteni, mennyire lehet mérget venni arra, hogy valami tényleg nem jó, vagy csak a névtelen lektor szerint nem jó. Igaz, nekik nem feladatuk elmondani – pláne ingyen –, hogy te miket rontottál el, de szerintem az se a legjobb, hogy nem hisznek abban, hogy valaki saját képességei és előolvasóinak véleménye által javítani tud a saját művén. Oké, valakinek nem megy, de valakinek igen – az írás nem arról szól, hogy egy írósuliban kiokosítanak, vagy hogy egy fizetett szerkesztő megmondja neked, miken kell javítani, mert ezek nélkül megrekedsz egy szinten, hanem írsz, önkritizálsz, ráérzel, tapasztalsz, meg ha bátor vagy megmutatni másoknak az írásod, eszmecserézel a kritikusabb előolvasókkal, és eldöntöd, mely kritikát érzed jogosnak. Talán ez a pályázat inkább azok számára szeretne tanító jellegű lenni, akik nem tudják, miről szólnak a kiesett művek, de általános következtetéseken keresztül be lehet mutatni egy összegzést arról, miket csesztek el a pályázók, és ma vagy pénteken elvileg lesz is erről egy cikk.
Jaj, ez hosszú lett, ne hari.
(Amúgy milyen az a trash sztori? :D)
Adél, igen, furi, többször is átnéztem a kommenteket, hogy elhiggyem, tényleg törölve lett az enyém. Lehet, azért törölték, hogy ne legyen még nagyobb hőbörgés, mint ami amúgy is megy, vagy hogy ne üssem ki azokat a lehetséges ügyfeleket, akik befizetnék magukat a kiesett regényükkel egy szerkesztői kiértékelésre. Kicsit durva volt szó nélkül törölni, elvégre semmi sértőt, primitívet, elégedetlenkedőset nem írtam, csak egy évekkel ezelőtti tapasztalatot osztottam meg biztatásképp, de ha a pályázatvezető úgy érezte, ezzel aláásom a tekintélyét vagy lejjebb nyomom a kiadó szerepének fontosságát, akkor hát így járt a kommentem.
Egyszerűen nem látom, hogy ez a kiadó a te embered lenne. Pritív módon oldják meg a dolgokat náluk...
TörlésÉn meg ezek után már komolyan szeretnélek olvasni. :D könyörülj rajtam... :D :D
Persze, ingyé' senki nem dolgozik feleslegesen, meg nem minden beküldött kézirat egy remekmű, de ha átjutsz egy vagy több körön, akkor azért megérdemel a történeted egy részletesebb elolvasást és egy hosszabb kritikát, nem annyit, hogy ez nem megfelelő műfaj, vagy túlírtad, amin tök egyszerűen lehetne segíteni, de jövőre már mást hozz.
TörlésAmúgy, ha favorizálnak egy műfajt, akkor érdemesebb lenne csak abban hirdetni pályázatot, mert csökkenne a beküldött mennyiség.
Láttam a kommentekben, hogy aktívan válaszol, de leginkább ilyen nesze semmi fogd meg jól infókat, amiből a kezdő írók nem tanulnak semmit.Ahhoz, hogy valaki megossza a régóta gondozott kéziratát, nagy bátorság kell, ha pedig elfogadják abból nemcsak a beküldő profitál, hanem a kiadó is rendesen. Ha látják a potenciált a történetben, de alapvető vagy kisebb hibák vannak benne, akkor egy pár hivatalos levélváltás után, amiben mindkét fél ki tudja fejteni a véleményét, látnák a közös munka lehetőségét. Nekem csak a cikkírásban van minimál tapasztalatom, de mi is kétszer-háromszor váltottunk levelet a független bírálóval, amiben vagy megmagyaráztuk, hogy de ez azért van benne, mert..., vagy szimplán igazat adtam neki és javítottam. De ha ez az első körben zárult volna, akkor kereshettünk volna másik folyóiratot, mert abban a formában nem volt elfogadható a mű és igazat is adtam a bírálóknak, de több munkával és támponttal fejleszthető volt.
Ez a fizess be és akkor jövőre jelentkezhetsz megint ugyanezzel... hát ez elég hitegetés szagú, amiből annyi lesz, hogy jövőre is kiszórják az embert, mert nem mondják az arcodba, hogy nem ez kell nekik, vagy pedig a beküldött anyag stílusát fogják átformálni teljesen, hogy a kínálatba illeszthető legyen.
Nem tudom amúgy, ha valaki pl. nem akar szerelmi szálat tenni a történetébe, arra is miért erőltetik rá, vagy mit értenek azon, hogy nem működik a kémia köztük?
A trash könyvek azok a könyvek nekem, melyek a bűnös élvezeteim: annyira rossz, hogy másnak be se vallanám az olvasását, de ha van új kötet, akkor úgyis beleolvasok. Pl. nekem ilyen egy magyar írólány, aki magánkiadásban jelentette meg a történeteit gimis kora óta és a lehető legrosszabb értékelésű könyvekkel rendelkezik, vagy Leiner Laura. On Sai még ezt a lécet se üti meg pl. most ránéztem az egyik könyve fülszövegére és az élettől is elment a kedvem: "Scar a szexvizsgán kitartott az elvei mellett. Ám mindennek ára van, cserébe a titkosszolgálat félelmetes börtönébe kerül. A hatalmas csarnokban nincsenek őrök, minden automatizált, de négyszáz keménykötésű rabbal van összezárva. Vajon elég erős a túléléshez?" Mi a fasz? :D
Amúgy olvasnálak szívesen én is! :)
Az tuti, hogy a regényírás meg a cikkírás merőben más (ezzel amúgy olyan vagány vagy, basszus, pedig még tökre a karriered elején vagy :D), de sajna a kiadó alapból nem ígér normális körüljárást, és tekintve, hogy a magyar kiadók mennyi időt szánnak visszajelzésre (bevallom, én már feladtam náluk), ők azért még túl is teljesítenek ilyen téren...
TörlésSzerintem amúgy pont hogy az Aranymosás csak a kezdő íróknak tud segíteni, mert a lektorin elhasaltak hibáit sorakoztatja fel, de a nem kezdő amatőröknek nem segítség a hibalehetőségek felsorakoztatása - pláne az összefoglaló cikk, ami nem hoz konkrét példákat, csak sorjázza, mi mindent lehet elcseszni egy regényen belül -, hanem konkrét rávilágítások kellenek, amit végül is az író sok esetben megszerezhet az előolvasóitól is, meg szerintem némi önkritikával lehet is érezni, miben vagyunk jók vagy gyengébbek. Én pl szerkezeti megjegyzéseknek tökre örültem volna akár csak kulcsszavakban is, de arról nem is ejtettek szót értékeléskor.
Oké, asszem, most már értem, mit hívsz trash könyvnek - például akkor a színes pöttyel megáldott könyvek is azok? (Az a lány, akit nem neveztél meg, de gimis kora óta kiadatja a regényeit, biztos tud valamit, ha mégis olvasod a könyveit. :) ) Nem akarom amúgy On Sai munkásságát leszólni, nem tudom, milyen korosztálynak ír, valaki biztos szereti és veszi... Egyszer láttam egy könyvét, az volt a címe, hogy Apu, randizhatok egy lovaggal?, és abból nekem is támadtak előítéleteim a könyveit illetően, de végül is ki tudja, lehet, vicces, aranyos, kiskamaszoknak szóló, egyedi, meg jól megírt, nem tudom... De azért ezen a fülszövegen felnevettem, tuti Hard Porn selection. (Amúgy most megnéztem, ki az a Leiner Laura, fogalmam sincs, miről szól az a Szent Johanna gimi - na jó, van tippem cím alapján, haha -, de tudom, hogy rengetegen imádják, úgyhogy bármennyire is trash, jól összehozta, biztos szerethetőek a karakterei.)
Köszcsi, de még így is le vagyok maradva :D Sajnálom, hogy ennyire nehéz érvényesülni ezen a pályán meg a kiadók sem jeleznek vissza. Lehet én is megpróbálkoznék a random olvastatással, persze ennek is megvan a hátránya ahogy írtad, de alapvető hibákat sikerülne kiszűrni.
TörlésAhh, ciki nem ciki, pont azt olvastam még sok évvel ezelőtt :D Oltári nagy baromság és nagyon nincs jól megírva. Ami nagyon fáj, hogy az idézet könyv nem a porn kategóriába van sorolva, hanem a 3. legjobbnak tartott sci-fi könyv a molyon... Persze mindenkinek megvan az ízlése, nekem az ilyen típusú könyvek nem férnek bele. Igen, elég sok YA könyvet olvastam/olvasok, ami a kínálatukban van, a külföldiek között vannak jobb sorozataik (bár a fordítást pl nem tudom milyen), de magyart nem vennék a kezembe tőlük. Leiner Laurának is megvolt a bája, mikor kis gimis voltam, most már nagyon gáz, de ettől függetlenül néhány évente újra elolvasom.
Basszus, tök fura, hogy így vágod a molyon lévő statisztikát.. Nekem az az oldal totál kimaradt az életemből. =$
Törlésezek alapján ez egy méltatlan pályázat azok felé a lelkes kezdő írók felé, akik ebbe vetették a bizalmukat. nagyon elkeserítő, hogy minden a pénzről szól, és az igazi tehetségnek, szenvedélynek nagyok kevés szerep jut. egyébként én most a saját szakmámból tudnék erre példát hozni, nálunk is rengeteg pályázat van, és nevetséges, ahogy a pályázókra tekintenek. általában pénzjutalmat ígérnek, de megalázóan keveset, és csak az első 3 helyezettnek, ennek ellenére legtöbbször az apróbetűs "szerződésben" azzal, hogy pályázol, beleegyezel, hogy a munkádat később felhasználhassák. így megeshet, hogy egy kanyi vasat nem fizettek az ötletedért, és később talán azt viszik tovább. másrészről pedig rengeteg olyan pályázat van, ami már előre el van döntve, a nyeremény be van ígérve a Julika kislányának a zsűriből, és te nevezhetsz a Harry Potter 2020-as megfelelőjével is, akkor is 0 esélyed van.
VálaszTörlésvéleményem szerint az ilyen pályázat ajánlotta lehetőségeket, mint FIZESS azért, hogy EGY ember normálisan elolvassa az írásod és kézzel fogható dolgokkal véleményezze (aminek ugye alapból már meg kellett volna történnie), vagy menj egy általuk szervezett írástanfolyamra, messze el kell kerülni, mert az egész, az EGÉSZ pályázatnak ilyenkor többnyire az a lényege, hogy a sok kidobott ember a végén virítsa nekik a lóvért ezekért - a valószínűleg hasonló szar színvonalú szolgáltatásokért cserébe.
én is voltam előkészítőn, amit az egyetem szervezett, ahova jártam, egy vagyon volt, és a nagy büdös semmire készítettek fel. azért fizettél tulajdonképpen, hogy ismerős legyen az arcod a felvételin. ez persze semmit nem jelentett, itt meg, egy online pályázaton meg még annyit se.
én biztatlak arra, hogy küldd el sok helyre még a regényed, mert rengeteget dolgoztál vele, és szerintem sokkal többet ér annál, mint hogy olyan emberek lássák csak, akik igazából még csak nem is szántak rá kellő energiát.
pont te írtad egy korábbi bejegyzésben, hogy Rowling is elküldte 8 kiadóhoz a Harry Pottert, mire befutott, pont tegnap láttam egy videót erről, hogy végül igazából azért futott be, mert a kiadó emberkének a nyolc éves kislánya olvasta el, és mondta, hogy ez jobb volt, mint bármi. előtte meg olyanokat mondtak róla, hogy mekkora szar, unalmas és KLISÉS, pár év alatt le fog csengeni az egész. öhm. ja.:D
sose tudhatod, hogy az ember, akihez a regényed kerül, milyen külső tényezők befolyására számol el vele -és ez lehet negatív és pozitív is:)
Külföldi pályázatokon is így lehúzzák-meglopják az embert vagy ez csak itthoni szokás? Láttam egyszer ilyen meghirdetett pályázatot, ahol kiírták, hogy nevezéssel kb. lemondasz a szellemi tulajdonodról, viccesek. Az oké, hogy lófing a nyeremény, mert az ember eleinte úgyse a pénzért nevez, hanem mert gyűjtögeti a sikereket, amíg el nem jut egy magasabb szintre, ahol már nem szorul rá ilyen szar pályázatokra, de hogy el is vegyék az amúgy tök drágán megvehető logót...
TörlésAz írósulit pont úgy tudom elképzelni, mint az egyetemi előkészítődet, igen. Legközelebb ismerősebb lesz a nevem, hátha két fordulót is megélek a pályázaton. :D
Kedves a biztatásod, de az, hogy sokat dolgoztam a regénnyel, lássuk be, túlzás, mert én a határidő napján is még az utsó sorokat írtam hozzá, szóval lényegében egy nyers írással neveztem, ami azért szerkesztésre szorul. Még az elütések sincsenek benne javítva, nemhogy komolyabb dolgokba belementem volna.
Nem is tudtam, hogy a Harry Pottert először egy kislány olvasta el... Ez filmbeillő. Hány meg hány kiadó kaparhatja J. K. Rowling miatt az arcát, haha...
szerintem kicsit színvonaltalan az aranymosó hozzáállása a dolgokhoz, de ne felejtsük el, hogy ez egy kiadó, és joguk van eldönteni, hogy mit adnak ki. szóval nem az írók tesznek szívességet, hogy beküldik a művüket, hanem fordítva - és ha valakinek nem tetszenek a pályázat feltételei, nem kell jelentkezni.
VálaszTörlésaz más kérdés, hogy szerintem süllyed a kiadó színvonala, plusz talán a korábbi nyertesek se lettek aztán túl sikeresek (nem tudom), szertinem a korábbi évekhez képest csökkent a kiadó lelkesedése, alapossága a mosás során.
(nekem amúgy az az elméletem, hogy a kikerült művek közül van, ami túl jó már ahhoz a színvonalhoz, amit a kiadó képvisel, ezért nem férnek bele a profilba :D)
Ó, nem felejtem el, hogy ők tesznek szívességet, ennek tökre tudatában vagyok. Bírom ebben a kiadóban, hogy nyilvános a pályázat, habár nem tudni, mennyi benne a forgatókönyv - pl. kérdezgették Aranymosót a pályázat elején, kb. hányan jutottak tovább és hány részlet fog még kikerülni, és mindig az volt a válasz, hogy ezt így nem lehet tudni, holott miért ne lehetne, nem az utolsó pillanatig és az esetek többségében nem is az utolsó oldalig olvasnak a lektorok, és nem egy ember dolgozik a pályázaton (a legutóbbi cikkből kiderült, hogy összesen négy lektor osztotta el egymás között a sztorikat). Négy éve pl. még a pályázat elején kaptam e-mailt arról, hogy átmentem az előszűrőn, idén már senki nem kapott értesítést semmiről, gondolom, ez azért is volt így jobb, mert így legalább minden reménykedő kitartott az oldalon az utsó percig.
TörlésAmúgy ja, a korábbi nyertesek nem lettek sikeresek, legalábbis benne vagyok az Aranymosás fb csoportjában, és amikor közzétesznek frissen megjelent könyvet, vagy interjút az íróval, lófaszka reakció nem érkezik rájuk. Mondjuk én ennyit látok az egészből, aztán ki tudja, lehet, egy gimiben minden második lány a kiadó könyvét szorongatja. Sikerességet én mondjuk egyik kiadónál se várnék így elsőre, de azért a sikerélmény mókás lett volna. :D
A nagyfiam szerint minden könyv első fejezete totál felesleges. :D szóval kizárólag ennek alapján véleményt alkotni pláne. :D
VálaszTörlésÉrdekes meglátás. Lehet, az ő keze alatt több mű átmenne egy előszűrésen. :D
TörlésHa már szerkesztőben gondolkodsz, akkor szerintem keress egy vadidegent. Azok is pénzért dolgoznak ugyan, de legalább nem elfogultak kiadói oldalról.
VálaszTörlésEz nem rossz ötlet. :)
TörlésHaho Roka,
VálaszTörléscsak egy random gondolat, aminek közvetve van csak köze a bloghoz: nem gondoltal meg arra, hogy esetleg valami irotanfolyamot, kepzest (akar online is) megcsinalj vagy kreativ taborba elmenjel? (Ööö, van ilyen, nem?) Na nem azert, hogy itt ketsegbe vonnam a tehetseget, hanem csak ugy magad miatt. Lehet pl. kapnal ertekes tippeket, uj dolgokat tanulnal vagy "hasonszörü" emberekkel talalkozni, beszelni. Aztan ez lehet, hogy egy hülye felvetes. Csak mindig latom (mar amennyire vissza tudok emlekezni a bejegyzeseidre), hogy nyelvet tanulsz meg egyetemmel is probalkoztal es neha eszembe jutott, hogy miert nem a szivednek a legkedvesebb dolgot tanulod vagy költesz arra. De biztos megvan ennek is az oka es lehet buta felvetes ez. Ez csak ilyen kosza gondolat.
V
Nahát, szóval van neked felhasználóneved is, Mamonka! :D
TörlésNagyon sok íróiskola van, a facebook rendszeresen dobálgatja fel nekem a reklámokat, nagyon népszerű lett manapság az embereket írásból okosítani. Én azért szeretem azt gondolni, hogy mivel kiskorom óta írok, fejlődtem már annyit, hogy írástechnikailag ne legyen szükségem általános jellegű tanácsokra, és szerintem az ember hiába hallgat végig előadásokat a témában, ha elegendő gyakorlat híján nem tudja beépíteni a tudását az írásba. A lehetőség, hogy tanácsokat szerezz, mindig adott, van is olyan csoport facebook-on, ahol kérhetsz random emberektől olvasói kritikát (az más kérdés, sikerül-e kifogni olyan embert, aki nem kezd el személyeskedni és úgy kritizálni), és szerintem ez simán hasznosabb, hisz akkor a te művedről lesz szó, és építkezhetsz a pozitív-negatív visszajelzésekből, nem pedig ülsz, és jegyzetelsz, mit nem szabad írás közben, és mit hogy kell. Meg hát... Nem tudom, nekem bántaná az önérzetemet, ha az írást DIREKTBEN kellene tanulnom. Ez is egy út, le lehet vele spórolni pár felismerést, mert adott kérdések majd nem fognak benned felmerülni az előadások által, de én elsősorban abban hiszek, hogy ha sokat írsz és olvasol, és meg mered mutatni pár embernek az írásaid, úgyis kitapasztalod, mi működik, meg mi nem, és előbb-utóbb összehozol valami jót – szóval az írás végtelen tanulási folyamat, és szerintem akinek megy sulival, annak menne suli nélkül is - és remélem, ez a válasz nem sikeredett túl önhittre vagy elzárkózósra.
Hasonszőrűek miatt meg pláne nem mennék kifejezetten ilyen közegbe... Inkább az embert ismerd meg előbb, mint a benne rejlő írót. :D
Javitas: "közvetve van csak köze ehhez a blogbejegyzeshez" :D Na, nem megy ma nekem ez a kommenteles, a mindönit. :))
VálaszTörlésV
Ahj, mióta megírtad ezeket a bejegyzéseket, azóta többször is eszembe jutott ez a helyzet, meg elgondolkdotam, hogy mi lehetne a jó lépés, tök nehéz, és semmi okosra nem jutottam. De hát valszeg úgysem tanácsra van igazán szükséged, szóval akkor írok csak annyit, hogy nagyon drukkolok, hogy előbb-utóbb Róka-regényekbe ütközzek a könyvesboltok polcain. :))
VálaszTörlésKedves feltételezés többes számban írni a Róka-regényeket...:D Asszem, ahhoz még kattannia kell bennem valaminek, hogy igazán rá tudjak függeni az írásra, és nekiálljak ontani magamból a történeteket - legalábbis nagyon remélem, hogy lesz egy olyan pont, ahol megtalálom magam írásilag (=lelkileg?) olyan szinten, hogy ne féljek mindig a Word üres lapjától.
TörlésJa és köszönöm a drukkot, még ha csak meg is előlegezted a tehetségembe vetett bizalmat! :))